Miből áll az oldat? | oldószer + oldott anyag |
Mit mutat meg a tömegszázalék? | Azt, hogy 100 g oldatban hány gramm oldott anyag van. |
Mi szükséges a gyor égéshez? | oxigén, éghető anyag, gyulladási hőmérséklet |
Mit nevezünk exoterm folyamatnak? | Hőtermelő folyamatot, amelyben az anyag belső energiája csökken , a környezeté pedig nő. |
Mit nevezünk endoterm folyamatnak? | Hőelnyelő folyamatot, amelyben az anyag belső energiája nő, a környezeté pedig csökken. |
Mit nevezünk kémiai elemnek? | Azonos atomokból felépülő anyagokat, amelyeket a periódusos rendszer tartalmaz. |
Mit nevezünk anyagmennyiségnek? | Az anyagok mennyiségét a kémiában a halmazt felépítő részecskék számával jellemezzük. Megadására az anyagmennyiséget használjuk, amelynek jele n, mértékegysége a mól. Egy mól annak az anyagnak az anyagmennyisége, amely 6 · 10 23 (hatszázezer-trillió) részecskét tartalmaz. |
Mi az Avogadro-szám? | A 6 · 10 23 számot Avogadro olasz fizikus tiszteletére Avogadro-számnak nevezzük. |
Mit nevezünk moláris tömegnek? | 1 mol anyag tömegét moláris tömegnek nevezzük. Jele M, mértékegysége gramm/mól (g/mol vagy kg/mol). |
Melyek az elemi részecskék? | Elemi részecske: az atomot felépítő protonok, neutronok és elektronok összefoglaló neve. |
Mit nevezünk rendszámnak? | Rendszám: az atommagban található protonok száma, ami egyértelműen megadja az atom kémiai minőségét. |
Mi a tömegszám? | Tömegszám: az atommagban található protonok és neutronok számának összege. |
Mik az izotópok? | Izotópok: olyan atomok, amelyek protonszáma azonos, neutronszáma azonban különböző. |
Mi a relatív atomtömeg? | Relatív atomtömeg: viszonyszám, amely megadja, hogy az adott atom tömege hányszor nagyobb a C-12 tömegének 1/12 részénél. |
Mik a vegyértékelektronok? | Vegyértékelektronok: az atom külső héján található elektronok. |
Mit nevezünk periódusnak? | Periódus: a periódusos rendszer vízszintes sora. |
Mit nevezünk csoportnak? | Csoport: a periódusos rendszer függőleges oszlopa. |
Mi a nemesgázszerkezet? | Nemesgázszerkezet: az atom külső héján nyolc (hélium esetén két) elektronból álló, kis reakciókészséget eredményező elektronszerkezet. |
Mi a mól? | Mól: az anyagmennyiség mértékegysége; egy mól annak az anyagnak az anyagmennyisége, amely 6 · 10 23 részecskét tartalmaz. |
Mit nevezünk fizikai változásnak? | Fizikai változás: olyan változás, amely során az anyag szerkezete megváltozik, de nem keletkezik új anyag. |
Mit nevezünk kémiai változásnak? | Kémiai változás: olyan változás, amely során a részecskék szerkezete is megváltozik, és új anyag keletkezik. |
Mi az egyesülés? | Egyesülés: olyan kémiai változás, amely során két vagy több anyagból egy új anyag keletkezik. |
Mi a bomlás? | Bomlás: olyan kémiai változás, amelynek során egy anyagból két vagy több új anyag keletkezik. |
Mi az olvadás? | Olvadás: az a halmazállapot-változás, amely során a szilárd anyag folyadékká alakul. |
Mi a párolgás? | Párolgás: az a halmazállapot-változás, amely során a folyadék a felszínén gőzzé alakul. |
Mi a forrás? | Forrás: az a halmazállapot-változás, amelynek során a folyadék gőzzé alakulása a folyadék belsejében is végbemegy. |
Mi a lecsapódás? | Lecsapódás: az a halmazállapot-változás, amely során a gáz-halmazállapotú anyag folyadékká alakul. |
Mi a fagyás? | Fagyás: az a halmazállapot-változás, amely során a folyadék szilárd anyaggá alakul. |
Mi a szublimáció? | Szublimáció: az a halmazállapot-változás, amely során a szilárd anyag közvetlenül gázzá alakul a folyadék halmazállapot kihagyásával. |
Mi a kémhatás? | Kémhatás: a vizes oldatok egyik legjellemzőbb tulajdonsága, amely alapján az oldat savas, lúgos vagy semleges lehet. |
Mi az indikátor? | Indikátor: olyan anyag, amely egy oldat kémhatását meghatározott színnel jelzi. |
Mi a bepárlás? | Bepárlás: az a folyamat, amely során egy oldatból elpárologtatjuk az oldószert, és visszamaradnak a szilárd oldott anyagok. |
Mi a lepárlás? | Lepárlás (desztilláció): az a folyamat, amely során egy oldatból az illékony alkotórészeket elforraljuk, elvezetjük, lecsapatjuk, és tisztább formában kapjuk vissza. |
Mi az oldódás? | Oldódás: olyan fizikai változás, amely során az oldandó anyag részecskéi elkeverednek az oldószer részecskéivel. |
Mi a telített oldat? | Telített oldat: Olyan oldat, amely adott körülmények között (hőmérsékleten és nyomáson) több anyagot már nem képes feloldani. |
Mi az atom? | Atom: az anyagokat felépítő legkisebb kémiai részecske. |
Mi a molekula? | Molekula: két vagy több atom összekapcsolódásával kialakuló semleges kémiai részecske. |
Melyke a kémiailag tiszta anyagok? | Kémiailag tiszta anyag: olyan anyag, amely csak egyféle elemet vagy vegyületet tartalmaz. |
Mi a vegyület? | Vegyület: olyan kémiailag tiszta anyag, amely többféle atomból épül fel. |
Mi a keverék? | Keverék: olyan anyag, amely többféle elemet vagy vegyületet tartalmaz. |
Mi a vegyjel? | Vegyjel: az atomok és az elemek jelölésére szolgáló egy- vagy kétbetűs jelölés, amely általában az elem latin vagy görög nevéből származik. |
Mi a képlet? | Képlet: a vegyületek és a molekulákból álló elemek jelölésére használt, vegyjelekből és számokból álló szimbólum, amely megmutatja az anyag elemi összetételét és az összetevők mennyiségi arányát. |
Mit nevezünk égésnek? | Égés: egy anyag oxigénnel való reakciója. |
Mi a tökéletes égés? | Tökéletes égés: olyan égési folyamat, amelynek égéstermékei tovább már nem éghetők. |
Mi a tökéletlen égés? | Tökéletlen égés: olyan égési folyamat, amelynek égéstermékei között éghető anyagok is vannak. |
Mi a gyors égés? | Gyors égés: olyan kémiai folyamat, amelynek során az éghető anyag oxigénnel való reakciója nagymértékű hőfelszabadulással, fény- és esetleg hanghatással jár. |
Mi a lassú égés? | Lassú égés: olyan égési folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet alatt következik be, és fényjelenség nem kíséri. |
Mi az oxidáció? | Oxidáció: az a folyamat, amely során az anyag oxigént vesz fel, elektront ad le. |
Mi a redukció? | Redukció: az a folyamat, amely során az anyag oxigént ad le, elektront vesz fel. |
Mit nevezünk redoxireakciónak? | Redoxireakció: olyan kémiai változás, amelyben redukció és oxidáció egyidejűleg megy végbe. |